vitakultúra

Érzelmek vs. logika a vitában – hogyan vitatkozzunk empatikusan?

 

A vita hevében könnyen megeshet, hogy érzelmeink átveszik a hatalmat. Ilyenkor hajlamosak vagyunk kevésbé átgondoltan dönteni, érveink kevésbé lesznek megalapozottak. Az ilyen szituációkban meg kell tanulnunk időben felismerni az érzelmi bevonódást, és amilyen hatékonyan csak lehet, logikai síkra kell terelnünk az érvelést.

Megmutatjuk, hogyan kezelhetjük ezeket a helyzeteket hatékonyan, és hogyan segíthet a viták megfelelő lebonyolításában az empatikus gondolkodás.

Vitázzunk EQ-val! Vagyis maradjunk empatikusak

A magasabb érzelmi intelligenciával rendelkezők általában könnyebben képesek egy vita szociális és érzelmi dimenzióit  megérteni, nyitottabbak a kompromisszumra, kerülik a komolyabb konfliktust és igyekeznek a diplomatikus megoldásokra törekedni. Képesek az empatikus gondolkodásra, és egy vita során a problémát több, akár a sajátjuktól eltérő szempontból is vizsgálják. 

Ennek hatására képesek akár csírájában elfojtani a kialakulóban lévő konfliktust, még ha ez néha bizonyos alkalmazkodást vagy épp pozitív manipulációt igényel.

Az empatikus gondolkodás ugyanis segít abban, hogy könnyebben tudjunk azonosulni vitapartnerünk álláspontjával. Egyszerűbben képzeljük magunkat a helyzetébe és könnyebben megértjük a motivációit. Így érveinket mi magunk is könnyebben tudjuk úgy alakítani, hogy számunkra kedvező legyen a vita végkimenetele.

Hogyan kezeljük az érzelmi bevonódást egy vitában?

Azok az emberek, akik magas EQ-val rendelkeznek, az esetek többségében nem tesznek konkrét stratégiai lépéseket egy vita elkerülésére. Sikerük kulcsa többnyire temperamentumukon múlik. Természetükből és hozzáállásukból adódóan képesek hideg fejjel gondolkodni, udvariasak és a provokatív szituációkat is higgadtan kezelik. 

Jó hír, hogy ez a képesség tanulható és fejleszthető.

Annak érdekében, hogy a vitás helyzetekben hatékonyan tudjuk kezelni az érzelmi bevonódást – akár magunk, akár partnerünk részéről -, érdemes megfigyelnünk azt, milyen szituációkban érezzük magunkat kellemetlenül. 

Melyek azok a stresszhelyzetek, melyeket alapvetően nehezen tudunk kezelni? Ismerjük meg ezeket. Mikor, hogyan, hol és miért jönnek elő. Már magából a pontos feltérképezésből gyakran kézenfekvő lehet a megoldás.

Abban az esetben például, ha egy kollégánk számunkra bosszantó módon érvel, ne hagyjuk, hogy érzelmeink azonnal átvegyék felettünk az irányítást. Kezeljük higgadtan a helyzetet, és próbáljunk meg a lehető legtárgyilagosabb, leginkább célravezető módon kontrázni. De a legnagyobb szívességet akkor tesszük, ha segítünk neki abban, hogy ő is megértse, milyen előnye származik abból, ha a tiszta érvelést eszközeivel vitázik. Például jól célzott kérdésekkel képesek lehetünk rámutatni  ennek előnyeire. 

Ismerd meg a valódi igényeket!

A legtöbb érzelemmel töltött vitánk nem arról szól, hogy “Te sose viszed le a szemetet”, hanem arról, hogy “Szeretném, ha segítenél nekem a rengeteg teendőmben”. Sokszor még  ez se a valódi szükségletet tükrözi. Érdemes a probléma gyökeréig eljutni, hogy felszínre törjön, valójában “Szeretném, ha többet foglalkoznál velem”. 

Ez a helyzet a munkahelyi vitákkal, hiszen gyakran valami nagyon triviális emberi szükséglet áll a konfliktus hátterében. Türelemmel és értő figyelemmel fogjuk tudni a másik valódi szükségleteit felmérni. 

Az igények bonyolultsága
forrás: unsplash

Tanuljunk meg a többiek fejével gondolkodni

Ahhoz, hogy az első látásra problémásnak tűnő helyzeteket hatékonyan tudjuk kezelni, fontos, hogy az adott szituációt több nézőpontból is képesek legyünk felmérni. A konstruktív, többdimenziós gondolkodás ugyanis segít az empatikus, konstruktív vitakultúra fejlesztésében.

A máltai pszichológus, Edward de Bonohat gondolkodó kalap” névre keresztelt módszerének segítségével például egy adott problémát hat különböző, párhuzamos aspektusokból vizsgálhatunk meg. Itt minden résztvevőnek a szokásos szerepeitől eltérően ugyanazt a “kalapot” kell felvennie, és a kalap dönti el, hogy milyen szempontból vizsgáljuk a problémát. Tehát ha épp mindenkin az “érzelmek” kalap van, akkor az adott témához az érzelmek szemszögéből kell tudni érveket felsorakoztatni. Ha a “kreativitás” kalap van a résztvevőkön, akkor a  kreativitás szemszögéből, és így tovább. 

Ez a módszer rengeteget segít abban, hogy ne csak a saját megszokott érveinket sorakoztassuk fel, hanem több szemszögből, úgymond 3D-ben lássunk egy problémát. 

Törekedjünk a higgadtságra 

Összességében elmondható, hogy ha vitapartnerünk álláspontját megpróbáljuk a lehető legnagyobb empátiával kezelni, és érveinket nem kizárólag saját kritériumaink alapján alakítjuk, sokkal eredményesebbek lehetünk, mintha indulatoktól vezérelve megpróbáljuk legyőzni őket.

Az érzelmi bevonódás persze alapvetően nem rossz dolog, hiszen vannak olyan helyzetek melyekben hatványozottan fontosak az érzelmek. Az érzelmi bevonódástól függetlenül még elismerhetem a másik fél gondolatainak létjogosultságát vagy azon érveit, melyeket alátámaszottan képes bizonyítani.

Viszont egy vita során fel kell ismernünk és meg kell tanulnunk helyén kezelni az érzelmi alapú motivációt.

A bevonódás például nem téríthet el attól, hogy egy vita során a cég számára a lehető legjobb megoldást támogassuk. A konstruktív vita lényege ugyanis, hogy megtaláljuk a közös nevezőt, és olyan megoldás szülessen, mely végeredményben a vállalat egészének sikerét szolgálja. 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük