A vita rövid története

Sokan talán nem is sejtik, de a vitakultúra gyökerei egészen régre, az ókori görögökig nyúlnak vissza. Azokba az időkbe, amikor a vitázást a grammatikához és a retorikához hasonló, különálló tudományágként tartották számon.

A vitakultúra tehát nem újkeletű dolog, sőt! Napjainkban már évezredes hagyományokra tekint vissza. Sokan azonban továbbra is félreértik a vitázás fogalmát és az egyszerű veszekedéssel, nézeteltéréssel azonosítják azt.

Ebben a bejegyzésben bemutatjuk a vitakultúra kialakulását és visszamegyünk egészen a vita, mint ókori tudományág kialakulásáig. Bízunk benne, hogy így sikerül eloszlatnunk a vitázással kapcsolatos tévhiteket.

Mit jelent az, hogy vita?

Mielőtt belevágnánk a vita történetének és évezredes fejlődésének felgöngyölítésébe, tisztázzuk, mit is jelent a fogalom. Rengeteg definícióval találkozhatunk, a rendkívül egyszerűektől kezdve az egészen bonyolult megfogalmazásokig.

A lehető legegyszerűbben megfogalmazva: vitáról beszélünk, ha egy témán belül két ember ellenkező véleményt képvisel.

Fontos azonban tudni, hogy a vita és a veszekedés nem olyan fogalmak, melyek helyettesíthetőek lennének egymással. A veszekedések és a viták alapja egyaránt lehet véleménykülönbség. Egy veszekedés oka azonban többségben épp a minőségi vita elmaradása.

magyar értelmező kéziszótár definíciója ennél már némileg összetettebben járja körbe a kérdést. Eszerint, a vita nem más, mint “két vagy több személynek szóban vagy írásban érvek és ellenérvek felsorakoztatásával folytatott szellemi küzdelme valamely kérdés eldöntésére, valamely álláspont kialakítására, lerögzítésére.”

A vita tehát röviden és tömören eltérő érvek ütköztetését jelenti egy adott témán belül. Természete szerint konfliktus, azonban soha nem fenyegető, nem a harag és nem ellenérzések vezérlik.

A vita során ugyanis alapvetően nem személyek, hanem álláspontok kerülnek egymással szembe. Célja pedig nem az, hogy legyőzzük a másikat. Sokkal inkább, hogy meggyőzzük hallgatóságunkat, hogy együtt, közös belátással jussunk el az igazság felfedezéséig.

Ha pedig igazán lényegre törően szeretnénk fogalmazni, a mi értelmezésünkben a V.I.T.A. nem más, mint: véleményformáló, interaktív, tényekre támaszkodó argumentáció.

Vagyis a vita az észérveken alapuló társas kommunikáció folyamata. De nézzük meg, honnan is indul ennek az értelmezésnek az eredete!

Az ógörög kultúrától a 21. századi hétköznapokig

A vita egyáltalán nem újkeletű fogalom, hiszen eredete egészen az ógörög kultúráig vezethető vissza. Abba az időbe, amikor vitát még a hét szabad művészet (septem artes liberales) egyik különálló ágaként tartották számon.

No alt text provided for this image

forrás: Unsplash

A vitatkozás művészetét az ókori görögöknél dialektikának nevezték. A dialektika a gondolatok logikus kifejtésének tárgya, mely a középkori egyetemek bevezető képzésének, a bölcsészeti fakultásnak tananyaga. A grammatika és a retorika mellett a harmadik szöveggel foglalkozó tudományág.

A dialektika, azaz a vita műfaja idővel a filozófiában, az irodalomban is megjelent. Az ókori filozófiai dialógusokra jellemző például, hogy a szereplők sok esetben viták útján jutnak el az igazság megismeréséig.

A vita az ógörög kultúrában nem csak a filozófusok kiváltsága volt, hanem a demokrácia velejárója. A görög polgárok azt vitatták meg, milyenek legyenek a törvények. Annak érdekében pedig, hogy a közösségi életből mindenki a megfelelő módon vehesse ki a részét, a vitázás művészetét diákoknak is tanították.

Időszámításunk kezdete után a vitakultúra már nem csak társadalmi, de hitéleti, vallási, egyházi ügyekben is segítette a döntéseket. Ekkor nagy hatása volt a vallási nézetek, tételek, felekezeti kérdések eldöntésében, formálásában.

Nem csoda tehát, hogy a középkorig eljutva már az európai oktatásnak is szerves részévé vált. Az angol nyelvterületek történelmét végig kísérték az úgynevezett debate-ek, melyeknek különösen az egyetemeken alakult ki komoly hagyománya.

A hagyomány továbbélését láthatjuk az újkorban is, például az Egyesült Államokban. Elég csak egy pillantást vetnünk az Egyesült Államok politikai életére, és többek közt az elnökválasztásra: itt is jól látható, a vita mennyire fontos szerepet tölt be a közügyek alakításában.

És azt tudtad, hogy a történelem előrehaladtával, egyre több vitastílussal találkozhatunk? Az Oxford típusú vita történelme például 1823-ig nyúlik vissza. Ekkor alapították meg Oxfordban az egyetemi klubok egyikeként az Oxford Uniont.  Az Oxford típusú viták alapelve a keretek megtartása, a vitapartnerek kölcsönös tisztelete és az érvek precíz használata. A formalizált oxfordi vita attól függően, hogy hányan vesznek részt benne és melyik szcenáriót követik, többféle módon is alakulhat.

A szervezett viták persze nem csak az Egyesült Államokban jellemzőek, a legtöbb európai ország is rendelkezik saját vitakörökkel és programokkal, melyek középpontjában a kulturált vitázás áll. Az 1995-96-ban Írországban megrendezett Parlamentáris Vita Világbajnokságon, ahol angol nyelven folytak a viták, például harmincnál is több ország vett részt.

Hazánkban az első disputaprogram 1993-ban indult útjára, azóta pedig több, társadalmi, filozófiai (Corvinus Vitaklub vagy a Vitakultúra Akadémia) és politikai témájú vitakör is alakult, és napjainkban is rendeznek országos vitaversenyeket.

No alt text provided for this image

saját kép: Vitakultúra Akadémia

És hogy mi az a disputa?

A disputa egy vitakultúrát fejlesztő játék, mely az angolszász nyelvterületről származik. A disputa során három, különböző szerepet betöltő csoport vitázik egymással, egy előre megbeszélt vitatémáról, előre tisztázott forgatókönyv szerint.

Két vitázó csoport van: az álláspontot támogató pro és az álláspontot ellenző kontra. A harmadik csoport nem vesz részt a vitában, ők töltik be a bíró szerepét. Az ő feladatuk, hogy mindkét álláspont érveit értelmezzék, mérlegeljék, és döntsenek, hogy végül melyik fél bizonyult meggyőzőbbnek.

Vita és vita között rengeteg a különbség

A vita történetét nehéz egyetlen bejegyzésben összefoglalni, hiszen a különböző irányzatok különböző eszközeinek és érvelési stílusainak köszönhetően maga a vita egy rendkívül szerteágazó tudományág megnevezése. Ha vitáról beszélünk, legalább ötféle típust kell említenünk, az egyszerű veszekedéstől kezdve a tudományos vitán át, egészen a törvényszéki tárgyalásig.

A legfőbb különbséget ezek között a kiinduló konfliktus, az eszköz, valamint a cél jelenti. Hiszen míg egy veszekedés kiindulópontja az érzelmi feszültség, eszköze a személyes támadás, célja pedig a partner legyőzése, addig egy tudományos vita esetében egész más a helyzet. A kiindulópontot az igazolás hiánya jelenti, melyet a vitapartner tudásra épülő érveléssel támad meg, célja pedig a tudományos cáfolás, vagy épp bizonyítás.

Tudtad például, hogy a különbséget már ókori görögök is felismerték? A vitapartner „megsemmisítésével” győzelemre törekvő vitát Erisz, a viszály istennője után erisztikának nevezték el. Az ilyen jellegű vitákban hamis állítások, és álkövetkeztetések mellett a másik félnek állított félrevezető logikai csapdák is előfordulnak.

A vita szerepe és megítélése a mai társadalomban

A vita, mint kommunikációs folyamat kiemelten fontos szerepet tölt be napjaink társadalmában. Vitakultúra nélkül sem tudományos, sem társadalmi fejlődés nem létezhetne, és a demokrácia intézménye is csak egyfajta homályos álomképként élhetne bennünk.

A racionális vita segít előre mozdítani a világot. A különböző álláspontok ütköztetése, -ha nem is minden esetben vezet egy egyetemes igazságig-, képes rávilágítani a szociális, kulturális vagy épp tudományos problémákra. Így segíti elő a fejlődés, a továbblépés folyamatát. Éppen ezért a kulturált körülmények közt zajló viták a modern, demokratikus társadalom egyik hajtóerejét jelentik.

Ha úgy tetszik tehát, a vita a társadalmi együttélés egyik fontos alapköve.

Éppen ezért lényeges, hogy a mindennapi élet során alkalmazható, fejlett és kreatív vitakultúrával rendelkezzünk. A vitáknak kiemelkedő szerepe van abban, hogy megismerjük mások véleményét és elfogadjuk a miénkkel ellentétes álláspontokat.

A vita oktatásban történő alkalmazása lehetővé teszi a folyamatos fejlődést, egyéni és akadémiai szinten is. Valamint nagy szerepet játszik abban, hogy egy adott tananyag elsajátítása mellett kreatív módon fejleszthessük képességeinket, saját személyiségünket, és környezetünk fejlődésére is hatással lehessünk.

Tudtad például, hogy Amerikában a vitakultúrát már a középiskolákban tanítják? Ennek köszönhető, hogy a végzett diákok később sokkal komfortosabban képesek elhelyezkedni a munka világában, magabiztosabban prezentálnak, és határozottan képviselik saját álláspontjukat. A kritikus gondolkodás segítségével kreatív, innovatív ötletekkel tudnak előállni, ez pedig az üzletkötés terén is segítségükre lehet.

Összegzés

Napjaink vitakultúrájának gyökerei évezredekkel korábbra, az ógörög kultúráig nyúlnak vissza. A vitát önálló tudományágként kezelték, egyszerre szolgált a filozófia, valamint a demokrácia fenntartásának fontos eszközeként. Később a hitéletben, az irodalomban, valamint tudomány különböző ágaiban is megjelent.

Nem csoda tehát, hogy a vitakultúra a világ több pontján évszázadok óta az oktatás szerves részét képzi. A tudatosan felépített, racionális vita segít előre mozdítani a világot, segít abban, hogy megfelelő döntést hozzunk a legfontosabb szociális, kulturális, társadalmi vagy akár üzleti kérdésekben.

 

Retorikai ketrecharc módszerünk kiváló lehetőség arra, hogy a konstruktív vitázást egy biztonságos környezetben tudjad gyakorolni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük